TANFOLYAMOK

Az oldal utoljára frissítve: 2016. február 23. kedd 21:58

Honlap HONLAPTÉRKÉP MAGAMRÓL WEBAJÁNLÓ VILÁGUNK KALEIDOSZKÓP KLUB TANFOLYAMOK TANÍTVÁNYOK FOTÓI MY TED DIAVETÍTÉSEK VIDEÓK ANIMÁLT GIFEK ÉRDEKES LEVELEK HANGFÁJLOK

Az oldal látogatottsága településenként:

 


A tájékozódás módjáról illusztrált útmutatót olvashat ide kattintva

HÁTTÉRZENE:
Einaudi: The Wave
(Leállítható az oldal alján

Miért ajánlható mindenkinek az internet? - prezentáció

Cím, elérhetőségek

Csoportképek korábbi tanfolyamokról. 
Az egyéni fotók megtekinthetők itt : Tanítványok fotói

Akit érdekel múltunk és történetünk történetünk, azoknak ajánlom figyelmükbe, hogy 2014-ben összefoglaltam egy tanulmányban tanfolyami oktatásunk és a klub, valamint e webhely születését, eseményeit, eredményeit. Ennek címe: Híd a digitális szakadékon át - Felhasználóképzés egy városi könyvtárban (és azon túl)

Történetek a tanfolyamokról:

bullet

Három emlékezetes pillanat

bullet

Kutatás a múlt emlékei nyomában az interneten át

 

 

Miért ajánlható kortól nemtől függetlenül mindenkinek az internet?

Ez a prezentáció azoknak készült, akik még nem ismerik a világháló lehetőségeit, de azért kíváncsiak lennének rá. Röviden összefoglalja, miért is ajánlható kortól - nemtől - foglalkozástól függetlenül mindenkinek. Az indításhoz előbb kattintsunk a képbe. Továbbítás szintén kattintással.
 

 

 

Címek,  elérhetőségek

 

József Attila Megyei és Városi Könyvtár Fő téri központja.
Tatabánya, Fő tér 2.

szilassi.andrea@jamk.hu

34/513-670, 513-676

    

 

 Képek tanfolyami csoportokról

 

Az tanfolyami hallgatókról külön képszült képek önálló oldalra kerültek.

 

 

2009. júliusi csoport

 

Majtán Ferencné Anikó, Marsi Lászlóné Edit, Kiss Árpád, Szabados Miklósné Mariann, Gombás Gizella, Takács Mihályné Zsófi
Újvárosi fiókkönyvtár, 2008. februárjában

 

2007. júniusában végzett haladó csoport az ideiglenes központi könyvtár géptermében.
Nagyrészt nekik köszönhető, hogy ez a webhely létrejött.

Lakosné Lődi Csilla, Bán Józsefné Erzsi, Horváthy Ferenc, Kovács Judit, Dodek Mihályné Gizus, Lődi Ferencné Franciska

Szkennelünk, majd Power Point diavetítést készítünk.

 

 

    Érdekes történetek a tanfolyamokról

Három emlékezetes pillanat

Szilassi Andrea írása

 

Az órán megoldandó feladat célja az volt: kíváncsiskodjunk egy keresőrobot segítségével, vannak-e olyan honlapok a világhálón, amelyeken előfordul tanfolyami hallgatóink neve. Ezért saját nevét idézőjelek között beírva mindenki kutatásba fogott. Előfordulás régi osztálynévsorokban, szervezetek tagnévsoraiban, említések sport- és egyéb események cikkeiben - továbbá a hivatással összefüggő találatok a leggyakoribbak ilyenkor. Volt azonban két igen különleges eset  is az évek folyamán.

Egyik kedves hallgatónk, T. L. Judit örömteli meglepetéssel fedezte fel, hogy ráakadt egy "saját honlapra", amelyen mint hidrogeológus mérnök hirdeti szolgáltatásait. Hat hónapja valamelyik kedves ismerőse karácsonyra készítette számára a honlapot, de mivel ő akkor még nem ismerte az internetet, hamar megfeledkezett róla. (Az illető gondosan regisztrálta is a webhelyet több címtárnál, még külön figyelemvonzó tipp! jelzést is rakatott a honlap neve elé a címtárban.)

Egy másik alkalommal egy fiatalember Verő János (névazonosság okán) rálelt első világháborúban elhunyt nagyapja emlékére. Könnyekig meghatva olvasta a kis Veszprém megyei település: Vanyola katolikus templomának emléktábláján a hálás utókor nevében írott tisztelgést és nagyapja nevét a hősi halottak sorában. (Megjegyzem az, hogy egy mindössze 700 lelkes település emléktáblái a megye más emlékhelyei, panteonjai mellett megtalálhatóak a világhálón, a Veszprém Megyei Eötvös Károly Megyei Könyvtár munkájának köszönhető.)

Harmadik emlékezetes történetünk egy másik órai feladaton alapult. Egy "haladó" csoporttal a washingtoni Kongresszusi Könyvtár katalógusában kutattunk közösen. Tatabányára vonatkozó dokumentumokat kerestünk. Kíváncsiságunk kétféle meglepetést is hozott számukra. Amikor kiderült, hogy egy ilyen jelentős külföldi könyvtár szinte minden lényeges dokumentumot őriz városunkról - a meglepődés után láthatóan jóleső melegség, elégedettség öntötte el szívüket. Hamarosan azonban  döbbenet következett, amikor felfedezték,  (némi rávezetés nyomán) hogy az egyik kötet szerzője, dr. Ravasz Éva itt ül köreikben.

 

Kutatás a múlt emlékei nyomában az interneteten át

Szilassi Andrea írása

Az internetoktatáshoz készített jegyzet és feladatgyűjtemény szerkesztésénél egyik kiemelt témánk: megismertetni a külföldön élő magyarok életét: betekintést nyerni honlapjaikból, online sajtójukból közös eseményeikbe, ünnepeikbe, képet kapni gondjaikról, örömeikről. (Nagyon jó címtárak egyébként ehhez a http://kulfoldimagyaroldalak.lap.hu vagy a http://magyarsag.lap.hu ). Azért osztom meg ezt a történetet a honlap olvasóival, mert jól illusztrálja, hogy az internetezés képes tér és idő dimenzióját átlépve új cselekvési utakat adni.  Mindemellett számomra nagyon kedves emlék.

Visszatérve a feladatgyűjtemény szerkesztéséhez, körülbelül 2004-ben így akadtam rá egy brazíliai fiatalok által szerkesztett lapra, a Szóvalra. (A honlap ajánlószövegéből kiderült, hogy a 80-as években néhány évig egyetemista fiatalok szerkesztették, adták ki ezt a folyóiratot. Ők már Brazíliában születtek. Annak a honlapnak az üzemeltetői, ahol rátaláltam, elérhetővé tettek néhány egykori címlapot. Könnyezve olvastam az első lapszám szívbemarkoló szerkesztőségi üzenetét. (www.netnagyiklub.hu/szoval.jpg ) Mélyen meghatott gyönyörű nyelvezete és üzenete: elementáris vágy a magyar szó életben tartására és közvetítésére az idegen közegben. Akkor értettem meg valójában, mit jelent az egyébként többször hallott  írástudók felelőssége  fogalom. Megdöbbentett az is, hogy lehet nem anyanyelvi környezetben felnőve ilyen gyönyörű magyarsággal beszélni. Hogy megoszthassam ezt az élményt másokkal is, készítettem egy feladatot ehhez a cikkhez.

Aztán egy idő múlva minden eltűnt az internetről az újsággal kapcsolatban. Pedig egyre jobban érdekelt, vajon mi lett velük? Milyen problémák miatt hagyták abba? Anyagi gondok, érdektelen fogadtatás, asszimilálódás? Mi lett a szerkesztőség tagjaival, hogyan alakult életük később? A címlapon mindössze ennyi információ állt a kutatáshoz: Sao Paulo, 1981. április 10. Aláírásként is csak Szerkesztőség megjelölés. Tekintve, hogy képfájlként ismerhettem meg szövegét, nem volt szerencsém a szókapcsolatokra való keresés útján sem.

Aztán 2006-ban jött egy ötlet, amely hozzásegített a titok megfejtéséhez. Megkerestem a világhálón hazánk brazíliai nagykövetségét. Sao Paulóban is működött akkor még konzulátus. Írtam egy levelet a nagykövetnek, amelyben bemutatkoztam, megfogalmaztam a lényeget, és azt, miért is szeretném megtudni, mi lett az egykori szerkesztőségi tagokkal. A levélhez mellékeltem azt a bizonyos címlapot. Egy hét múlva megérkezett a válasz egy kollégájától, aki szintén benne volt az egykori szerkesztőségben. Fenyvesi Ági megosztotta velem életének fontosabb eseményeit, és megtudtam társainak a nevét, elérhetőségét. Másnap újabb örömteli esemény történt: egyikük, Gyuricza Gábor telefonon is megkeresett (a világhálón megtalálta elérhetőségem, és alkalmam volt vele elbeszélgetni többször is a történet további szálairól. Ő jelenleg kettős állampolgár, és már több mint tíz éve él Magyarországon. Elektronikus levélben megkerestem Szabó Lászlót, aki Gy.G mellett az utolsó lapszámig kitartott. Olyan dokumentumokat is küldött számomra, amelyekből kirajzolódik a lap és a szerkesztőség története, valamint a brazíliai magyarság élete is egyben. Az is kiderült, hogy az a megkapó fogalmazás az akkori főszerkesztő, Reisch György (jelenleg hazánkban élő lelkész, költő) műve, aki magyarországi születésű, vagyis itthon tanulta meg ilyen szépen az anyanyelvét. Mindenesetre társai is mélyen hittek a szép gondolatok igazságában, ha időt, energiát, pénzt nem kímélve ilyen feladatokat vállaltak tanulmányaik mellett.

Szabó László, az egyik fontos szereplő tanulmányai és a Szóval szerkesztése után építészmérnök lett, később egyetemi tanár is. E munkái mellett műfordításai jelentek meg Kosztolányitól, Máraitól. Filmet rendezett a kint élő Hamza D. Ákos rendező tiszteletére, forgatókönyveket fordított – ezekben a filmekben édesapja, Szilassy László is játszott egykor. Írt publicisztikákat különböző lapokba portugál és magyar nyelven. Utolsó nagy vállalkozása tavaly jelent meg Brazíliában, egy könyv az 1956-os magyar forradalomról.

Hát ez a történet kerekedett abból a véletlenül szerzett információból, amire a feladatgyűjtemény szerkesztése közben bukkantam.  A Happy End azonban sajnos mégsem teljes: ezen a nyáron, július végén hosszú betegség után elhunyt Szabó László, vagy ahogyan kint ismerték: Ladislao Szabo.

És a történet folytatódott ...

Az előző cikket egy könyvtári folyóirat számára írtam 2007 augusztusában, röviddel Szabó László halála után. Miután elküldtem Gyuricza Gábornak átnézni, nincs-e valamilyen pontatlanság írásomban - Gábor elhatározta, elhozza  Brazíliából Laci egybekötött Szóval példányait. Őszi utazása alkalmával ez megtörtént. Elkérte és megkapta özvegyétől majd átadta nekem. Megbeszéltük, hogy digitalizálom a teljes anyagot. Ezek a több mint 25 évvel ezelőtti cikkek igazi kincset jelentenek számomra. Metszetet adnak a nyolcvanas évek brazíliai magyarságának és a tágabb diaszpórának életéből, továbbá betekintést nyújtanak az óhaza és a nagyvilág akkori eseményeibe.  Megismerhető lapjairól, milyen módon szövetkeztek nagyszerű emberek annak érdekében, hogy a kint született magyar származású gyermekek is megismerjék szüleik anyanyelvét, kultúráját, és mindez kettős identitásuk brazillal egyenragú részévé váljon.

Azóta elkészült a lap digitalizálása. Elolvashatók ide kattintva.  2009-ben leadott egyetemi szakdolgozatom is ebben a témában íródott a következő címmel: Ábel a holtágban - A brazíliai magyarság identitásőrző törekvései és a Szóval című folyóirat.

 

Honlap HONLAPTÉRKÉP MAGAMRÓL WEBAJÁNLÓ VILÁGUNK KALEIDOSZKÓP KLUB TANFOLYAMOK TANÍTVÁNYOK FOTÓI MY TED DIAVETÍTÉSEK VIDEÓK ANIMÁLT GIFEK ÉRDEKES LEVELEK HANGFÁJLOK